A cukorbetegség nem egyféle, de minden típusa komoly odafigyelést igényel

A cukorbetegség (diabétesz) mára világszerte népbetegségnek számít, és Magyarországon is egyre több embert érint. Azonban nem minden cukorbetegséget ugyanúgy kell kezelni, mivel lényeges különbségek vannak az 1-es és a 2-es típus között – mind a kiváltó okokat, mind a kezelést és a hosszú távú szövődményeket illetően.

Ebben a cikkben érthetően és átláthatóan bemutatjuk, mi a különbség az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség között, milyen tünetekkel járnak, hogyan diagnosztizálják őket, és mit lehet tenni a megelőzés vagy a megfelelő kezelés érdekében.

1-es típusú cukorbetegség: az autoimmun eredetű diabétesz

Az 1-es típusú cukorbetegség (régi nevén inzulinfüggő diabétesz) általában gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban alakul ki, azonban ritkán csak 40 éves kor körül jelentkeznek tünetei. Oka egy autoimmun folyamat, mely során a szervezet immunrendszere megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit.

Főbb jellemzői:

• Hirtelen kialakuló tünetek

• A szervezet nem termel inzulint

• Élethosszig tartó inzulinkezelést igényel

• Nem köthető túlsúlyhoz vagy életmódbeli tényezőkhöz

• Genetikai hajlam és vírusfertőzések is szerepet játszhatnak a kialakulásában

2-es típusú cukorbetegség: a civilizációs kór

A 2-es típusú cukorbetegség (régi nevén nem inzulinfüggő diabétesz) felnőttkorban jelentkezik, és szorosan összefügg a túlsúllyal, mozgáshiánnyal, helytelen táplálkozással. Ilyenkor a szervezet még termel inzulint, de a sejtek nem reagálnak rá megfelelően – vagyis inzulinrezisztensek lesznek.

Főbb jellemzői:

• Lassabban, évek alatt alakul ki

• A hasnyálmirigy kezdetben termel inzulint, de nem elegendőt

• Kezdetben diétával és gyógyszerrel kezelhető

• Többnyire jellemző a túlsúly, magas vérnyomás, zsíranyagcsere-zavar

• Gyakran csak rutinvizsgálat során derül ki

A cukorbetegség tünetei – mikor fordulj orvoshoz?

Gyakori tünetek mindkét típusnál:

• Fokozott szomjúságérzet

• Gyakori vizelés

• Fáradtság, gyengeség

• Homályos látás

• Lassabban gyógyuló sebek

• Gyakori gombás fertőzések

• Súlycsökkenés (1-es típusnál)

• Zsibbadás, bizsergés a végtagokban (2-es típusnál)

Ha ezeket a jeleket tapasztalod, ne várj – kérj laborvizsgálatot vércukorszint és HbA1c értékekkel, hogy fény derüljön a háttérben meghúzódó problémára!

Diagnózis: vércukorszint és HbA1c vizsgálat

A cukorbetegség megállapításához szükséges értékek a következők:

1-es típus esetén gyorsan emelkednek az értékek, míg 2-es típus esetén gyakran fokozatosan.

Kezelési lehetőségek – nem egyforma az út

1-es típusú cukorbetegség kezelése:

• Inzulinpótlás kötelező (napi többszöri injekció vagy inzulinpumpa)

• Diéta és szénhidrátszámolás elengedhetetlen

• Vércukorszint napi szintű mérése szükséges

• Speciális diabétesz oktatás és edukáció fontos

2-es típusú cukorbetegség kezelése:

• Életmódváltás az első lépés: testsúlycsökkentés, diéta, mozgás

• Vércukorszint-csökkentő tabletták (pl. metformin)

• Súlyosabb esetben inzulinkezelésre is sor kerülhet

• A cél: vércukorszint stabilizálása, szövődmények elkerülése

  
  

A legfontosabb különbségek egy táblázatban

Szövődmények – közös veszély mindkét típus esetén

Akár 1-es, akár 2-es típusú cukorbetegségről van szó, a tartósan magas vércukorszint súlyos szövődményekhez vezethet:

• Érszűkület, szívbetegség

• Veseelégtelenség

• Retinopátia (látásromlás, vakság)

• Neuropátia (idegkárosodás, lábfekély)

• Fertőzések, lassú sebgyógyulás

A jó hír: a rendszeres orvosi kontroll és a stabil vércukorszint nagyban csökkenti a kockázatot!

Hogyan előzhető meg a 2-es típusú cukorbetegség?

A 2-es típusú cukorbetegség sok esetben megelőzhető lenne, ha időben felismerjük a kockázati tényezőket és változtatunk életmódunkon.

Megelőzési tippek:

• Testsúlycsökkentés már 5–10%-kal is sokat számít

• Napi 30 perc mozgás (séta, úszás, biciklizés)

• Kiegyensúlyozott étrend – kevés cukor, több rost

• Stresszkezelés és alvás fontossága

• Rendszeres vércukorszint ellenőrzés főleg IR vagy családi hajlam esetén

*A cikk tartalma tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott egészségügyi javaslatnak vagy diagnózisnak, nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot.