• Vérnyomás ingadozás, gyakori fejfájás, szédülés, eszméletvesztés esetén,
• Magas, vagy alacsony vérnyomás kivizsgálása esetén
• Koszorúér betegségek felmerülése, érelmeszesedés esetén
• Szívelégtelenség esetén a szív összehúzó ereje csökken, nem elég erős hozzá, hogy a keringést működtesse
• Erős szívdobogás érzés, szívritmuszavar, ingerületképzési zavarok esetén
• Nehézlégzés, fulladás, lábdagadás, gyengeség
• Szívbillentyű rendellenességek esetén pangó vér okozhat zavart a szív működésében
• A szív gyulladásos folyamatai fertőzések kapcsán is kialakulhatnak a szívburokban, a belhártyán, vagy a szívizomban
• Mellkasi szorítás, fájdalom, szívtáji nyomás, gyomorba sugárzó fájdalom
• Cukorbetegség esetén kardiológus szakorvos felkeresése ajánlott
• Jelentős túlsúly, mozgásszegény életmód
• Covid fertőzést követően kardiológiai dekompenzáció, ritmuszavar, egyéb korábban nem tapasztalt kardiológiai tünet jelentkezése esetén
• A családban előfordult szív- érrendszeri betegség esetén érdemes 40 év felett évente kardiológus szakorvost felkeresni

Szakorvosi vizsgálat

A szakorvosi vizsgálat során először a kórtörténet felvételére fókuszálunk. A kórtörténet magába foglalja a családi anamnézis (családban előfordult betegségek) felvételét, valamint a páciens jelenlegi panaszainak kikérdezését, ismert társbetegségeit, korábbi műtéteket, betegségeket.

Ezt követően fizikális vizsgálat következik, mely során a páciens vérnyomását és pulzusát ellenőrzi az orvos, majd sztetoszkóppal meghallgatja a szívhangokat, zörejeket.

Amennyiben van 3 hónapnál nem régebbi laborvizsgálati eredmény, érdemes a vizsgálatra elhozni magunkkal.

A szakorvosi vizsgálat időtartama 30 perc.

Nyugalmi EKG

A páciens végtagjaira elektródák kerülnek, mellyel az elektromos aktivitást mérjük nyugalmi állapotban, fekvő helyzetben.

Vizsgálat közben a páciensnek nem szabad mozognia és beszélnie, néhány perc alatt a készülék regisztrálja a szív elektromos tevékenységét.

Holter vizsgálat

A páciens mellkasára egyszerhasználatos öntapadós tappancsok kerülnek felhelyezésre, melyek összeköttetésben vannak egy kis dobozzal és rögzítik a szívből érkező elektromos jeleket.

A napi rutintevékenység mellett hordható az eszköz, közben arra kérjük a pácienst, hogy egy kis naplót vezessen napi tevékenységeivel kapcsolatosan, ez megkönnyíti a kiértékelést.

A készüléket és a tappancsokat víz nem érheti, a kis dobozt jellemzően derékövre rögzítik, vagy nyakba akasztják.

Szívultrahang vizsgálat

A legkíméletesebb, káros hatással nem járó vizsgálat a szívultrahang.

Előkészítésre nincs szükség.

A páciens mellkasát az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenik be. A vizsgálófejet ráhelyezik a páciens mellkasára. Az orvos a vizsgálófejet mozgatva próbál képet alkotni a szív különböző területeiről.

A vizsgálat kb. 15-20 percet vesz igénybe.

ABPM

Az ABPM vizsgálat egy 24 órán át tartó vérnyomásmérés.

Ez idő alatt viselni kell a páciensnek a karjára feltett vérnyomásmérőt egy kisméretű műszerrel összekötve, ami a beállításnál megadott időnként bekapcsol és folyamatosan rögzíti az adatokat.

Eközben minden normál tevékenység, rutinszerűen végezhető az egész nap folyamán.

Alkalmas továbbá a stresszhelyzetekkel összefüggő vérnyomás problémák diagnosztizálására (pl. fehérköpeny szindróma, pánikbetegség)

60 perc

Terheléses EKG vizsgálat

Terheléses EKG vizsgálat során a mellkasra elektródákat helyezünk, a karon pedig a vérnyomásmérővel figyeljük a változást, miközben a pácienst leggyakrabban kerékpározásnak vetjük alá.

Az orvos a vizsgálat előtt meghatározza az elérendő percenkénti pulzusszámot és fokozatosan kezdi el terhelni a pácienst. A vizsgálat addig tart, amíg a páciens pulzusszáma eléri a célul kitűzött számot, majd a terhelés után a pulzusszám normalizálódásáig megfigyeli a pácienst.

Terheléses EKG vizsgálatot a szakma szabályai szerint csak akkor kezdünk el, ha előtte szívultrahang vizsgálat elvégzése során kóros eltérést nem találunk.

A vizsgálat időtartama megközelítőleg 60 perc.