Fényvédő krém választása: SPF, UVA/UVB védelem és széles spektrumú szűrés útmutató

spf.jpg

A napfény egyik láthatatlan, mégis jelentős hatású része az ultraibolya, vagyis UV-sugárzás. Ennek két fő típusa bőrgyógyászati szempontból különösen fontos: az UVA és az UVB. Az UVB-sugarak elsősorban a bőr felsőbb rétegeit érintik, és nagy szerepük van a leégés kialakulásában. Az UVA-sugarak mélyebbre hatolhatnak, hozzájárulhatnak a bőr idő előtti öregedéséhez, a pigmentfoltok kialakulásához, valamint hosszú távon a bőrkárosodásához is.

A fényvédelem tehát nem csak arról szól, hogy elkerüljük a kellemetlen leégést. A rendszeres, tudatos védekezés a bőr egészségének megőrzésében is fontos szerepet játszik. Különösen igaz ez azoknál, akiknek világosabb, érzékenyebb bőrük van, sok anyajegyük található, korábban már leégtek, vagy családi halmozódás miatt fokozottabb bőrgyógyászati kockázattal élnek.

Mit jelent az SPF?

Az SPF, vagyis Sun Protection Factor azt mutatja meg, hogy az adott fényvédő milyen mértékben segít védeni a bőrt az UVB-sugárzás okozta leégéssel szemben. Például egy SPF 30-as fényvédő az UVB-sugárzás körülbelül 97%-át szűri ki, míg az SPF 50 körülbelül 98%-ot, a különbség tehát kisebb, mint sokan gondolják. 

Fontos azonban tudni, hogy az SPF-szám önmagában nem mond el mindent. Egy magas faktorszámú fényvédő sem nyújt teljes védelmet, különösen akkor, ha túl keveset használunk belőle, nem kenjük újra rendszeresen, vagy hosszabb ideig tartózkodunk erős napsütésben.

Mikor és mennyit kell kenni?

A mindennapi gyakorlatban legalább SPF 30-as fényvédő használata javasolt, erősebb napsütés, nyári szabadtéri programok, strandolás vagy érzékeny bőr esetén pedig SPF 50-es, vagy ettől erősebb készítményt választani. A megfelelő védelemhez nemcsak a faktorszám, hanem a helyes használat is számít: a fényvédőt bőségesen kell felvinni, és izzadás, fürdés, törölközés után, illetve tartós napon tartózkodás esetén újra kell kenni. Általános szabályként elmondható, hogy 2 mg/cm2 szükséges, így az arcra körülbelül egy mokkáskanálnyi, az egész testre pedig kb. 30- 35 ml mennyiség szükséges. Újrakenés napozásnál minden 2 órában ajánlott.

Ha valaki egész nap irodában dolgozik és nem tartózkodik közvetlen napsütésben, bőrgyógyászok általában napi egyszeri felvitelt tartanak elegendőnek. Az arcra vonatkozó újrakenésnél azonban egy gyakorlati nehézség is felmerül: sminken át nem lehet ugyanúgy felvinni a krémes fényvédőt. Erre megoldást jelenthetnek a por alapú fényvédők vagy az SPF-tartalmú fixáló permet, amelyek smink fölé is felhordhatók anélkül, hogy megzavarnák az alapozót.

Összefoglalva: az újrakenés gyakorisága a helyzettől függ.


Helyzet

Újrakenés gyakorisága

Irodai munka, minimális ablakos kitettség

Napi 1x elegendő

Városi közlekedés, séta, ablak melletti munka

3- 4 óránként ajánlott

Szabadtéri tartózkodás, strandolás

Minden 2 órában kötelező

Úszás, izzadás, törölközés után

Azonnal újra kell kenni

Mi az a széles spektrumú védelem?

A fényvédőkön gyakran szerepel a broad spectrum, vagyis széles spektrumú védelem jelölés. Ez azt jelenti, hogy a termék nemcsak az UVB-, hanem az UVA-sugárzás ellen is védelmet nyújt. Ez különösen fontos, mert miközben az UVB okozza a látványosabb, gyorsabban észlelhető leégést, az UVA-sugarak a bőr mélyebb rétegeiben is károsíthatnak, és borús időben, illetve ablaküvegen keresztül is jelen lehetnek bizonyos mértékben.

Az UVA-védelem mértékét a csomagoláson többféleképpen jelölhetik. A PPD (Persistent Pigment Darkening) és a PA (Protection Grade of UVA) rendszer egyaránt azt mutatja meg, mekkora védelmet nyújt a termék az UVA-sugarakkal szemben. A PA jelölés „+" jelekkel fejezhető ki (PA+ –től PA++++ig), minél több a „+", annál erősebb a védelem. Az európai termékeken a bekeretezett UVA szimbólum azt jelzi, hogy az UVA-védelem eléri az UVB-védelem legalább egyharmadát (egyébként ez az EU ajánlása). Érdemes ezeket a jelöléseket is figyelni, nem csupán az SPF-számot. 

A tudatos fényvédelem nem kizárólag strandoláskor fontos. Nyáron a mindennapi városi közlekedés, autóvezetés, séta vagy akár egy napfényes iroda is jelenthet UV-terhelést a bőr számára.

Fizikai és kémiai fényvédők: mi a különbség?

A fényvédők két nagy csoportba sorolhatók: fizikai, más néven ásványi fényvédők, illetve kémiai fényvédők.

A fizikai fényvédők leggyakoribb hatóanyagai a cink-oxid és a titán-dioxid. Ezek a bőr felszínén képeznek védőréteget, és segítenek visszaverni, illetve szórni az UV-sugarakat. Előnyük, hogy sok esetben jól tolerálhatók érzékenyebb bőrön is, ezért gyakran ajánlják őket gyermekeknek, rosaceára hajlamos vagy irritációra érzékeny bőr esetén. Hátrányuk lehet, hogy bizonyos formulák fehéres réteget hagyhatnak a bőrön, bár a modern készítményeknél ez már egyre kevésbé jellemző.

A kémiai fényvédők olyan szűrőket tartalmaznak, amelyek elnyelik az UV-sugárzást, majd azt hő formájában alakítják át. Ezek általában könnyedebb állagúak, gyorsabban beszívódnak, és sokan kozmetikailag kellemesebbnek érzik őket, főleg arcra vagy smink alá. Érzékeny bőr esetén azonban egyes összetevők irritációt okozhatnak, ezért ilyenkor érdemes bőrgyógyásszal egyeztetni a megfelelő fényvédő kiválasztásáról. Ma már sok termék kombinált megoldást használ: fizikai és kémiai szűrőket is tartalmaz, hogy minél kiegyensúlyozottabb, kényelmesebb és hatékonyabb védelmet adjon.

Milyen SPF-et válasszak?

Sokan kérdezik, hogy ugyanazt a fényvédőt lehet-e arcra és testre is használni. Elvileg igen, az SPF-szám és a szűrési hatékonyság nem függ a testtájtól. A különbség főként az állagban és az összetevőkben rejlik: az arckrémek általában könnyebb textúrájú, nem komedogén (vagyis nem tömítik el a pórusokat), és jobban illeszkednek a smink alá. Testápolás-szerű, gazdagabb fényvédők arcra érzékenyebb bőrűeknél pattanásokat okozhatnak. Ha nincs kéznél arckrém, a testfényvédő ideiglenesen megfelel, de hosszú távon érdemes külön készítményt használni a két testtájra. 

Az alábbi táblázat összefoglalót nyújt a leggyakoribb bőrtípusokhoz ajánlott szempontokról: 


Bőrtípus

Ajánlott SPF

Textúra / formula

Különleges szempont

Normál bőr

SPF 30–50

Bármilyen

Napi rendszeres használat elegendő

Zsíros, pattanásos bőr

SPF 30–50

Könnyű, olajmentes, mattító

Nem komedogén formula kötelező; cink-oxidot tartalmazó fizikai fényvédő előnyös, mert szabályozza a faggyútermelést és nyugtatja a bőrt

Száraz, érzékeny bőr

SPF 50+

Hidratáló, krémes

Fizikai (ásványi) szűrők jobban tolerálhatók; illatanyagmentes formula javasolt

Kombinált bőr

SPF 30–50

Könnyű, nem zsíros

T-zónára mattító, szárazabb részekre hidratálóbb formula

Rosacea, reaktív bőr

SPF 50+

Fizikai szűrős, minimális összetevőkkel

Kémiai szűrők irritációt okozhatnak; cink-oxid és titán-dioxid alapú termékek javasottak

Pigmentfoltokra hajlamos bőr

SPF 50+

Széles spektrumú, magas UVA-védelem

Retinoidokat vagy savakat használóknak különösen fontos az erős védelem


Akné és fényvédő: sokan kerülik a fényvédőt pattanásos bőrön a komedogén hatástól tartva, ez azonban tévhit, ha a megfelelő terméket választják. Az akne elleni gyógyszerek és kezelések (pl. retinol, savak) érzékenyebbé tehetik a bőrt az UV-sugárzásra, ezért ilyenkor a fényvédelem különösen fontos a pigmentfoltok megelőzése érdekében. Érdemes kifejezetten „non-comedogenic" vagy „nem tömíti el a pórusokat" jelölésű terméket keresni. 

A fényvédelem nem csak krém kérdése

A fényvédő fontos, de önmagában nem minden. Erős UV-sugárzás idején érdemes kerülni a déli órákban történő hosszas napon tartózkodást, sapkát, napszemüveget és könnyű, jól fedő ruházatot viselni. Anyajegyek, újonnan megjelenő bőrelváltozások, megváltozott színű, formájú vagy vérző képletek esetén pedig nem érdemes halogatni a bőrgyógyászati vizsgálatot.

A FőnixMednél a bőr védelmére nemcsak szakmai oldalról figyelünk. A klinika ablakaira új hőtükör fólia került, amely az UV sugárzás 99%-át kiszűri, segít csökkenteni a belső terek felmelegedését, és komfortosabb környezetet biztosít a páciensek számára a nyári időszakban is.

A napfény nem ellenség, de tudatosságot igényel. A megfelelő fényvédelem, a rendszeres bőrgyógyászati kontroll és a saját bőröd változásainak figyelése együtt segíthet abban, hogy biztonságosabban élvezhesd a napsütéses hónapokat.

Gyakori kérdés, hogy a fényvédő használata gátolja-e a D-vitamin-termelést, hiszen ahhoz is UV-sugárzás szükséges. A kutatások azt mutatják, hogy a mindennapi életben, rövid séták, közlekedés, teraszozás a bőr elegendő UV-expozíciót kap a D-vitamin-szintézishez még fényvédő mellett is, mivel a készítményt a valóságban soha nem visszük fel tökéletesen egyenletesen és teljes lefedettséggel. Orvosi szempontból az ajánlás egyértelmű: a fényvédőről ne mondjunk le a D-vitamin miatt, szükség esetén a hiányt étrenddel, vagy étrend kiegészítővel lehet pótolni, a bőrkárosodást viszont nem lehet visszafordítani.




;