Miért nélkülözhetetlenek ezek az ásványi anyagok?
Mi történik, ha hiány lép fel belőlük, és hogyan tudjuk biztosítani a megfelelő mennyiséget?
A kalcium (Ca2?) és a magnézium (Mg2?) két alapvető ásványi anyag, amelyek meghatározó szerepet játszanak a szív működésében. Míg a kalcium a szívizom összehúzódásának fő „indító” ionja, addig a magnézium finomhangolja az ionáramlásokat, véd a túlzott izomműködés és az aritmiák ellen, és segíti az erek egészségét.
Hogyan működnek a gyakorlatban?
Kalcium: a szívizom összehúzódásának motorja
A kalcium legismertebb szerepe a csontok egészségének megőrzése, de legalább ilyen fontos a szívben is. A szívizom minden egyes dobbanása során a kalciumionok áramlása indítja be az összehúzódást. Ha nincs elég kalcium, a szívizom működése gyengülhet.
Érdekesség: a kalcium nemcsak összehúzódást vált ki, hanem a szívritmus szabályozásában is részt vesz. Emiatt a túl kevés és a túl sok kalcium egyaránt veszélyes lehet.
Ételekben biztonságosabb: a táplálékkal bevitt kalcium általában nem jár kardiovaszkuláris kockázattal.
Kiegészítők fogyasztását óvatossággal javasolják: nagy dózisú kalciumtabletták bizonyos vizsgálatok szerint növelhetik a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, főleg posztmenopauzában lévő nőknél.
Magnézium: a szív őrzőangyala
A magnézium több mint 300 enzimfolyamatban vesz részt, de a szív működésében kiemelt szerepe van. Segíti az ideg- és izomműködést, a szívritmus szabályozását, valamint a vérnyomás egyensúlyban tartását.
Kutatások szerint az alacsony magnéziumbevitel összefügg a magas vérnyomással, a szívritmuszavarokkal és a szívelégtelenséggel is.
Aritmiák megelőzése: a kórházi gyakorlatban intravénás magnéziumot adnak bizonyos szívritmuszavarok kezelésére.
Vérnyomáscsökkentő hatás: a megfelelő magnéziumbevitel segíthet a vérnyomás normalizálásában.
A kulcs az egyensúlyban rejlik: a Ca–Mg arány
Nemcsak a mennyiség, hanem az arány is számít.
Magnézium: Nagy betegcsoportokon végzett vizsgálatok szerint, ha valakinek kevés a magnéziumszintje, vagy nem visz be belőle eleget az étrenddel, akkor nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, érelmeszesedés vagy akár szívinfarktus. A kutatások arra is utalnak, hogy a megfelelő magnéziumbevitel segíthet csökkenteni a vérnyomást és védeni az ereket.
Kalcium: A tablettaként szedett, nagy dózisú kalcium azonban bizonyos csoportokban, (például a változókor után lévő nőknél) enyhén növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy inkább élelmiszerekből fedezzük a kalciumszükségletet, és étrend-kiegészítőt csak akkor szedjünk, ha valóban indokolt, orvosi javaslatra.
Az ideális állapot tehát a megfelelő egyensúly:
Kalcium: főként tejtermékekből, halból, zöld levelesekből
Magnézium: diófélékből, hüvelyesekből, teljes kiőrlésű gabonákból, zöld leveles zöldségekből
Hasznos tudnivaló: normál laborértékek
Ha valaki vérvétel során ellenőrizteti a kalcium- és magnéziumszintjét, ezek a tipikus, felnőttekre vonatkozó referenciaértékek (a pontos határértékek laboronként kissé eltérhetnek):
Kalcium (összkalcium): 2,15 – 2,55 mmol/L
Kalcium (ionizált, az aktív forma): 1,12 – 1,32 mmol/L
Magnézium: 0,66 – 1,07 mmol/L
Fontos tudni: Az összkalcium értékét befolyásolhatja az albuminszint, ezért bizonyos esetekben az ionizált kalcium vizsgálata pontosabb. A magnéziumszint a vérben nem mindig tükrözi a szervezet teljes raktárkészletét, így előfordulhat, hogy valakinek hiánya van, mégis normál értéket mutat a lelete.
Gyakorlati következtetések
Táplálkozás: törekedjünk változatos, Mg-ben gazdag étrendre (zöld leveles zöldségek, diófélék, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák). A kalciumot is elsősorban ételből fedezzük (tejtermékek, sötétzöld levelesek, kisebb halak).
Kiegészítők: kalcium-kiegészítőt (különösen nagy dózisú készítményt) csak orvosi indikáció esetén és orvosi felügyelettel szedjünk. Magnézium-kiegészítés általában biztonságos, de vesefunkciótól függően kell dönteni.
Veszélyeztetett csoportok: diuretikumot szedők, szívelégtelenségben, diabetesban vagy posztoperatív állapotban lévők gyakrabban mutatnak Mg-hiányt, ezekben a csoportokban érdemes Mg-szintet ellenőrizni.
Mikor indokolt a kalcium és magnézium laborvizsgálata?
Kalcium (Ca2?)
Anyagcsere- és hormonális betegségek
Pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-betegségek gyanúja (pl. hyperparathyreosis).
D-vitamin-hiány vagy túladagolás.
Csontanyagcsere zavarai
Osteoporosis kivizsgálásakor.
Csontfájdalmak, gyakori törések esetén.
Vesebetegségek
Krónikus vesebetegségben a kalcium-foszfát anyagcsere zavara miatt.
Vesekövek hátterének tisztázásakor.
Neurológiai és izompanaszok
Izomgörcsök, izomgyengeség, zsibbadás.
Tudatzavar, görcsroham, aritmia.
Kalcium (Ca) vizsgálat indokai
Csontritkulás, csontfájdalom, gyakori törések
Szívritmuszavarok
Veseproblémák (pl. vesekő, veseelégtelenség)
Izomgörcsök, zsibbadás
Neurológiai tünetek (ingerlékenység, zavartság)
Pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-betegségek követése
Magnézium (Mg2?)
Szív- és érrendszeri problémák
Szívritmuszavar gyanúja, különösen pitvarfibrilláció vagy kamrai aritmiák esetén.
Magas vérnyomás hátterének vizsgálatakor.
Diuretikum vagy más gyógyszer szedése
Víz- vagy sav-bázis háztartást befolyásoló szerek (pl. vízhajtók, protonpumpa-gátlók) tartós szedése.
Anyagcsere-betegségek
Diabetes mellitus (cukorbetegség) esetén, mivel gyakran társul magnéziumhiánnyal.
Alkoholizmusban, alultápláltságban.
Idegrendszeri és izompanaszok
Izomgörcsök, remegés, gyengeség, fokozott ingerlékenység.
Epilepsziás rohamok, tudatzavar.
Kórházi állapotok
Súlyos akut betegségek (pl. intenzív osztályon fekvő betegek).
Elektrolit-zavar gyanúja (hypokalaemia, hypocalcaemia mellé gyakran társul hypomagnesaemia).
Magnézium (Mg) vizsgálat indokai
Szívritmuszavarok, palpitáció
Krónikus hasmenés, felszívódási zavar
Alkoholfüggőség
Bizonyos gyógyszerek szedése (pl. vízhajtók, PPI)
Izomgörcs, izomrángás
Fejfájás, migrén, fokozott fáradtság
Kritikus állapotú betegek intenzív osztályon
Kalcium mérése főleg csontanyagcsere, hormonális zavarok és vesebetegségek esetén javasolt.Magnézium vizsgálata szívritmuszavarok, diuretikum-használat, cukorbetegség, ideg-izom panaszok vagy intenzív ellátás során indokolt.
Fontos tudni: A laboreredmények önmagukban nem mindig adnak teljes képet az egészségi állapotról. Ezért érdemes minden esetben orvosnak megmutatni az eredményeket, aki figyelembe veszi a tüneteket, a kórtörténetet és az egyéb vizsgálati adatokat is.
Ha a magnéziumszint alacsony, az orvos tudja megítélni, hogy elegendő-e az étrendi változtatás (pl. magnéziumban gazdag ételek fogyasztása), vagy szükség van orálisan szedhető magnézium-készítmény beállítására is a megfelelő dózisban és formában.
Források:
The Role of Dietary Magnesium in Cardiovascular Disease
Dietary Calcium to Magnesium Ratio and Risk of Cardiovascular Diseases - PubMed