A kardiometeorológia egy új tudományág, melyet kevesen ismernek még a köztudatban.
Kardiometeorológiáról beszélünk minden olyan szív- és érrendszeri változással járó állapotban, melyek egyértelműen kapcsolatba hozhatók az atmoszferikus paraméterek változásával.

Az oly sokat emlegetett szív- és érrendszeri megbetegedések még mindig a vezető halálokok közé sorolandók. A klímaváltozás kapcsán nemcsak az egyén rizikótényezőivel (dohányzás, fizikai inaktivitás, cukorbetegség, magas vérnyomás) kell számolnunk, hanem az extrém környezeti hatásokkal, melyek drasztikusan megterhelik szív- és érrendszerünket. Meleg időben szervezetünk próbálja fenntartani saját normál testhőmérsékletünket, ilyenkor a szívnek többször kell összehúzódnia, egy perc alatt több vért próbál keringtetni, fáradtnak érezzük magunkat még akkor is, ha nem végzünk fizikai munkát.

Az Amerikai Kardiológia Társaság Circulation című folyóiratában megjelent tanulmány 32 millió ember szív- és érrendszeri halálozási adatait elemezte. Az adatokat 4 éven át, 5 kontinensről, 27 országból gyűjtötték, így a minta reprezentatív eredményei megkérdőjelezhetetlenek.

A kutatók összehasonlították 567 város extrém magas, vagy alacsony hőmérsékletű napjainak halálozási arányait ugyanazoknak a városoknak az optimális hőmérsékletű napjain bekövetkezett halálozások arányaival.

Az eredmények szerint a vizsgált időszak alatt 32 millió szív- és érrendszeri haláleset történt, melyek közé tartoztak a szívinfarktus, agyvérzés, szívelégtelenség és ritmuszavar okozta halálok is. Az adatelemzés kimutatta, hogy a legmelegebb napokon minden 1 000 keringési betegség miatt bekövetkező halálozáshoz még további 2,2 adódik hozzá. Ám a leghidegebb napok még veszélyesebbek. Ezeken a napokon ugyanis a kutatók azt figyelték meg, hogy minden 1 000 szív- és érrendszeri halálozáshoz további 9,1 adódik hozzá.

A kardiológiai betegségcsoportok között a szívelégtelenséggel élők tűntek a legérzékenyebbnek a szélsőséges hőmérsékletingadozásra, mert minden 1 000 ilyen halálesethez a legmelegebb napon 2,6 és a leghidegebb napokon pedig 12,8 adódott hozzá.

Hazai kutatás is történt az elmúlt időszakban a témát illetően. A Semmelweis Egyetem szakemberei 7230, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2017 és 2021 között akut szív és- érrendszeri problémával kezelt beteg adatait elemezték. Arra keresték a választ, hogy a légköri paramétereknek együttesen milyen szerepe lehet a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában, illetve hogy mely betegcsoportok a legveszélyeztetettebbek a különböző időjárási és légszennyezési tényezőkkel szemben. A kutatók egy speciális matematikai módszer segítségével vetették össze az akut szív-és érrendszeri betegséggel kórházba kerültek számát, a betegek életkorát, nemét, és egyéb szív-és érrendszeri problémákra hajlamosító rizikótényezőit (például magas vérnyomás, cukorbetegség, korábbi szív- és érrendszeri megbetegedések), illetve a vizsgált ötéves periódus meteorológiai és légszennyezettségi adatait napi lebontásban.

A kutatók kölcsönhatást mutattak ki a férfiaknál előforduló szív- és érrendszeri betegségek arányának növekedésében. A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint.

A kutatók szerint úgy lehet megelőzni a szélsőségesen hideg és meleg napokon a keringési betegségek miatti halálozások növekedését, hogy fejleszteni kell ennél a betegpopulációnál a riasztási és tanácsadási rendszereket, folyamatokat.

A WHO előrejelzése alapján 2030 és 2050 között évente 250 ezerrel emelkedhet az éghajlatváltozásból adódó halálozások (pl. szív-és érrendszeri megbetegedések, alultápláltság, fertőző betegségek) száma világszerte.

A hatékony felkészülés érdekében akár prevenciós jelleggel, akár enyhe tüneteknél is érdemes kardiológus szakorvost felkeresni, aki nemcsak a diagnózisban, de a megfelelő kezelési terv összeállításában is segít.