Az ekcéma az egyik leggyakoribb krónikus bőrbetegség, amely a lakosság közel 10%-át érinti világszerte. A betegség nem fertőző, tehát emberről emberre nem terjed, ugyanakkor időszakosan fellángoló, gyulladásos bőrreakció jellemzi.
Az ekcémás bőr hajlamos a kiszáradásra, viszketésre, kipirosodásra, valamint apró hólyagok, hámlás vagy repedezés is megjelenhet rajta.
A tünetek súlyossága és megjelenési formája egyénenként változó, és gyakran váltakozó nyugalmi és fellángolási szakaszok jellemzik a betegséget. A viszketés az egyik legzavaróbb tünet, amely az állandó vakarás miatt másodlagos fertőzésekhez és a bőr állapotának további romlásához vezethet.
Bár a betegség sokféle formában jelentkezhet, az ekcéma legfontosabb típusai a következők:
Atópiás dermatitis: Gyakran gyermekkorban kezdődik, hajlamosító tényező az öröklött allergiás hajlam. Gyakori a bőr szárazsága, viszketése, és a hajlatokban jelentkezik.
Kontakt dermatitis: Az ekcéma ezen formájának két altípusa van, az irritatív kontakt dermatitis, amikor a bőrt irritáló anyagok (pl. vegyszerek, szappanok) okozzák a gyulladást, valamint az allergiás kontakt dermatitis, amely az allergének (pl. nikkel, illatanyagok) okozta túlérzékenységi reakció.
Dishydrotikus ekcéma: Kis, folyadékkal teli hólyagok alakulnak ki főként a kéz és a láb ujjain.
Nummuláris ekcéma: Kerek, érdes, pikkelyes foltok a bőrön; gyakrabban idősebbeknél.
Gennyes (szuperinficiált) ekcéma: A bőrön hólyagok, sebek alakulnak ki, amelyek gyakran elfertőződnek, és fájdalommal, súlyosabb gyulladással járnak.
Mi okozza az ekcémát?
Az ekcéma kialakulása multifaktoriális jellegű, azaz több tényező együttesen játszik szerepet benne, de a pontos ok továbbra is kutatás tárgya.
Genetika és immunrendszer:
Az atópiás dermatitisz esetében az egyéni genetikai hajlam az elsődleges. Gyakran fordul elő a családi kórtörténetben asztma, szénanátha vagy más allergia.
A kutatások kimutatták, hogy a bőrben termelődő filaggrin fehérje kóros vagy csökkent termelődése, valamint a lipidek (zsírok) hiánya miatt a bőr külső védőrétege (bőrbarrier funkciója) sérült. Emiatt a bőr fokozottan száraz, és a környezeti allergének könnyebben bejutnak a mélyebb rétegekbe, ahol túlzott immunreakciót és gyulladást váltanak ki.
Környezeti tényezők és kiváltó okok (trigger-ek):
Irritáló anyagok: durva szappanok, mosószerek, erős vegyszerek, parfümök, illatanyagok.
Allergének: fémek (pl. nikkel, kobalt), állati szőr, poratka, pollenek. A kontakt allergiás ekcéma például akkor jön létre, ha az allergiát kiváltó anyag közvetlenül érintkezik a bőrrel.
Klíma és hőmérséklet-változás: alacsony páratartalom, hideg időjárás, túl forró víz (fürdés/zuhanyzás).
Stressz: a mentális, emocionális tényezők, a pszichés stressz nagymértékben befolyásolhatja, és fellángolást okozhat.
Ételallergia:
Bár régebben gyakran feltételezték, ma már tudjuk, hogy csak az ekcémás gyermekek egy részénél okoz valódi romlást valamilyen étel (pl. tej, tojás). Diétát csak akkor javasolt bevezetni, ha az orvos által felállított diagnózis egyértelműen igazolja az összefüggést.
Az ekcéma tünetei
A tünetek súlyossága és megjelenési formája változó lehet, de a fő panasz minden esetben az erős viszketés, ami önmagában is rontja az életminőséget, sőt alvászavarokat is okozhat.
Jellemző tünetek:
Bőrpír (vörös foltok).
Száraz bőr és hámlás.
Viszketés (rohamszerű, kínzó is lehet).
Akut fázisban: apró, nedvedző hólyagocskák, melyek felszakadnak és pörkösödnek.
Krónikus fázisban: a bőr megvastagodik, berepedezik és elszíneződik (a tartós vakarás miatt).
Az atópiás dermatitisz tipikus helyei: csecsemőkorban az arc, végtagok feszítő oldala; gyermek- és felnőttkorban gyakran a hajlatok (könyök, térd) és a nyak.
Terápiás lehetőségek, az ekcéma korszerű kezelésének alapjai
Az ekcéma legtöbb formája nem gyógyítható véglegesen, de a modern, személyre szabott terápiával tünetmentes állapot érhető el, a fellángolások pedig megelőzhetők és kezelhetők. A kezelés rövid távon a viszketés és a gyulladás csillapítására, hosszú távon pedig a fellángolások elkerülésére fókuszál.
1. Mindennapi bőrápolási rutin (Az alap)
Ez a kezelés alapja és a legfontosabb lépés a visszaesések megelőzésében.
Hidratálás: Használjon illatmentes, hipoallergén emolliens (bőrpuhító) krémeket vagy testápolókat, amelyek pótolják a hiányzó lipideket és helyreállítják a bőr barrierjét. Ezt ideális esetben naponta legalább kétszer alkalmazza.
Tisztálkodás: Kerülje a forró vizet, helyette langyos vizet és gyengéd, szappanmentes tisztálkodószert (pl. olajos tusfürdőt) használjon.
Környezeti tényezők kezelése: Kerülje a bőrt irritáló anyagokat (durva mosószerek, illatanyagok), viseljen puha pamut ruhákat, és óvja bőrét a szélsőséges hőmérséklet-változásoktól.
2. Gyógyszeres kezelés (Fellángolások idején)
Akut fellángolások idején az orvos által felírt helyi készítmények segítenek a gyulladás megszüntetésében.
Topikális kortikoszteroidok (szteroidos kenőcsök): A gyulladás enyhítésére szolgálnak, rövid távon (általában 1-2 hétig) alkalmazva. Fontos, hogy a bőrtípustól és a tünetek súlyosságától függően megfelelő erősségűt írjon fel a bőrgyógyász.
Topikális kalcineurin-gátlók: Szteroidmentes gyulladáscsökkentő krémek, különösen hasznosak az érzékeny területeken (arc, hajlatok).
Gyakorlati tanácsok otthoni bőrápoláshoz ekcémás panaszokkal
Bőrápolás: Használj illatanyag- és szappanmentes hidratáló krémeket naponta többször. Krémezés után ne töröld le, hagyd, hogy beszívódjon.
Fürdés: Kerüld az áztató, hosszú és forró fürdőket! Inkább gyors, langyos zuhanyt vegyél, és gyengéd bőrtisztítót használj.
Irritáló anyagok kerülése: Viselj kesztyűt takarításnál, ne érintkezz erős vegyszerekkel.
Légkör: Száraz levegőnél használj párásítót, mert a hideg, száraz levegő fokozhatja a bőrszárazságot.
Stressz csökkentése: A stressz súlyosbíthatja az ekcémát, így keress nyugtató technikákat.
Viszketés csillapítása: Ne vakarózz, mert a bőr további sérüléshez vezethet.
Orvosi kezelés: Kövesd az orvos által felírt gyógyszeres és helyi kezelési utasításokat.
Meddig tart a betegség?
Az ekcéma egy krónikus és visszatérő bőrbetegség, amelynek lefolyása egyénenként nagyon eltérő.
Gyermekkorban: Az atópiás dermatitisztől szenvedő csecsemők mintegy fele öt éves korára meggyógyul, vagy a tünetek jelentősen enyhülnek.
Felnőttkorban: Másoknál a betegség elhúzódó, és felnőttkorban is megmarad, hullámzó lefolyással. A tünetmentes időszakokat fellángolások követhetik, különösen a trigger-ek hatására (pl. stressz, hideg idő).
Kezelés időtartama: Mivel a legtöbb ekcémaforma nem gyógyítható véglegesen, a megfelelő bőrápolási rutint (az emolliens krémek napi használatát) a tünetmentes időszakban is folyamatosan fenn kell tartani a fellángolások megelőzése érdekében. Az orvosi kezeléseket a tünetek súlyosságától és fennállásától függően határozza meg a bőrgyógyász.
Ne feledd: Ha a vény nélkül kapható készítmények és a rendszeres hidratálás nem hoz jelentős javulást, vagy ha a viszketés rendkívül kínzóvá válik, feltétlenül forduljon bőrgyógyász szakorvoshoz a pontos diagnózis és a személyre szabott kezelés érdekében!
Forrás: