Mi az EKG, és miért van rá szükség?

Az EKG egy fájdalommentes, gyors vizsgálat, amely rögzíti a szívverések során keletkező elektromos impulzusokat. Ezek az impulzusok irányítják a szív összehúzódásait, így biztosítva a vér áramlását a testben. Az EKG-t többek között szívritmuszavarok, szívizomkárosodás vagy a szív működési zavarainak felismerésére használják.

Tudtad? Egy EKG-görbe nemcsak azt mutatja meg, hogy a szívverésed szabályos-e, hanem azt is, hogy a szíved különböző részei megfelelően működnek-e. Pontos EKG adatokból akár korábban is megjósolható egy szívinfarktus!

Az EKG hullámai: Mit jelentenek?

Figyelem? Az EKG értelmezése kizárólag szakorvosi feladat, az itt található információk nem teljes körűek, kizárólag tájékoztató célt szolgálnak! 

Az EKG-görbén 6 fő szakasz látható, amelyek mindegyike egy-egy fontos eseményt jelöl a szív elektromos aktivitásában:

1. P-hullám

• Mit jelöl?
  A P-hullám a pitvarok (a szív felső üregei) elektromos aktivációját, azaz összehúzódását jelzi. Ez az a pillanat, amikor a szív pitvarai vért pumpálnak a kamrákba.

• Normál érték:
  A P-hullámnak kicsi, lekerekített alakúnak kell lennie.

• Eltérés jelentősége:

  • Nagyobb P-hullám: a jobb vagy bal pitvar megnagyobbodását jelezheti.

  • Hiányzó P-hullám: pitvarfibrilláció vagy más ritmuszavar előjele lehet.

2. PQ - szakasz

• Mit jelöl?
  Ez az a szakasz, amely a pitvarok összehúzódása (P-hullám) és a kamrák aktiválódása (QRS-komplexum) között telik el.

• Normál érték: 0,12- 0,2 sec

• Eltérés jelentősége:

  • Hosszabb PQ-szakasz: elsőfokú AV-blokkra utalhat.

3. QRS-komplexum

• Mit jelöl?
  A QRS-komplexum a kamrák összehúzódását, azaz a szív fő pumpáló tevékenységét mutatja. Ez az EKG leglátványosabb része, és a legnagyobb csúcsokat tartalmazza.

  • Q-hullám: A kamrák aktivációjának kezdete. Az ingerület kamrai terjedését mutatja az AV csomótól a Tawara szárakon át a kamra izomzatáig.

  • R-csúcs: A kamrák fő tömegének összehúzódását mutatja.

  • S-hullám: A kamrák aktivációjának befejezése.

• Normál érték: 0,06–0,10 sec

• Eltérés jelentősége:

  • Szélesebb QRS-komplexum: a kamrai vezetési zavarokra, például szárblokkra utalhat.

  • Hiányzó vagy abnormális Q-hullám: korábbi szívinfarktust jelezhet.

4. ST-szakasz

• Mit jelöl?
  Ez a szakasz a kamrák összehúzódása és elernyedése, regenerációja közötti átmenetet mutatja.

• Eltérés jelentősége:

  • ST- szakasz emelkedett (eleváció): akut szívinfarktus jele lehet.

  • ST- szakasz süllyedt (depresszió): szívizom-ischemia, azaz elégtelen oxigénellátás jele lehet.

5. T-hullám

• Mit jelöl?
  A T-hullám a kamrák regenerálódását, azaz „újratöltődését” mutatja meg. Ez az a fázis, amikor a szív készen áll a következő összehúzódásra.

• Normál érték:
  A T-hullámnak kereknek és pozitívnak kell lennie a legtöbb elvezetésben.

• Eltérés jelentősége:

  • Lapos vagy negatív T-hullám: szívizom-ischemiára vagy elektrolit-egyensúlyzavarra utalhat, bal kamrafal megvastagodása (hipertrófia), myocarditis, stroke jele lehet.

  • Magas csúcsos T-hullám: hiperkalémia (magas káliumszint), hiperakut koronária elzáródás jele lehet.

6. QT-intervallum

• Mit jelöl?
  Ez az intervallum a kamrák teljes elektromos aktivitását méri, a kezdeti összehúzódástól a regeneráció befejezéséig.

• Normál érték:
  0,35-0,43 sec

• Eltérés jelentősége:

  • Hosszú QT-szindróma: súlyos ritmuszavarok kockázatára utal.

  • Rövid QT-szindróma: szintén ritmuszavarok előjele lehet.

Az EKG minden részlete fontos információt hordoz: egyes hullámok alakja, mérete, időzítése, valamint az, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz, pontos képet ad a szív állapotáról. Az eltérések gyakran már akkor jeleznek problémát, amikor a beteg még nem is érzi a tüneteket.

Érdekesség: Az EKG-készülék érzékenysége annyira pontos, hogy akár a test helyzetváltozása, egy mélyebb lélegzetvétel, hidegrázás vagy a stressz is befolyásolhatja a görbét. Ezért is fontos, hogy nyugodt állapotban végezzék a vizsgálatot. 

Mikor gyanakodjunk?

Az EKG nem csak akkor hasznos, ha már valamilyen szívprobléma tüneteit érzed, mint például mellkasi fájdalom, szapora vagy rendszertelen szívverés. Megelőző vizsgálatként is ajánlott, különösen, ha:

• magas a vérnyomásod,

• cukorbetegséged van,

• vagy a családodban előfordultak szívbetegségek

• fizikai terhelésre fulladásos tünetek, légszomj jelentkezik.

Érdekesség: Az EKG története

Az első EKG-t Willem Einthoven, holland fiziológus találta fel az 1900-as évek elején. Érdekesség, hogy Einthoven eszköze akkora volt, hogy egy egész szobát elfoglalt, és a méréseket vízzel töltött elektródák segítségével végezték. Azóta az EKG-készülékek hihetetlenül fejlődtek, és ma már akár okosórákon is elérhetők egyszerűbb formában.

Hogyan készüljünk az EKG-vizsgálatra?

Az EKG-ra való felkészülés nem igényel különösebb előkészületeket. Fontos azonban, hogy nyugodtan érkezz a vizsgálatra, mert a stressz vagy a kávéfogyasztás is befolyásolhatja az eredményeket. A vizsgálat során elektródákat helyeznek a mellkasodra, a karodra és a lábadra, amelyek összegyűjtik az elektromos jeleket. Általában 12 elektróda kerül a testre, a vizsgálatot fekvő helyzetben végezzük. 

Minden szív más – bízd szakemberre az értékelést!

Bár egy EKG-rögzítés néhány perc alatt elkészül, a pontos értelmezés orvosi szaktudást igényel. Ha kérdéseid vannak, ne habozz konzultálni egy kardiológussal! Az EKG nemcsak a pillanatnyi állapotodat, hanem a szíved egész történetét is elmeséli.

Van kérdésed az EKG-ról vagy a szíved egészségéről? Keress minket bátran, és segítünk tisztábban látni!

Törődj a szíveddel, mert a szíved törődik veled!

Forrás:

Pubmed: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3714093/ 

Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Kardiológiai- és Szívsebészeti Klinika- EKG alapismertek című könyv