A túlzott vagy helytelen antibiotikum-használat komoly problémákhoz, például antibiotikum-rezisztencia kialakulásához vezethet. Tudtad, hogy évente több ezer ember veszíti életét azért, mert az antibiotikumok már nem hatnak bizonyos baktériumokra?
Ebben a cikkben beszélünk még:
Mikrobiom, jó és rossz baktériumok;
az antibiotikumok rövid történetéről;
alkalmazási területeiről;
használatának szabályairól, rezisztencia kialakulásáról;
szervezetben kifejtett hatásmechanizmusáról;
mellékhatásaikról.
Ahhoz, hogy az antibiotikumok működését, hatásait megértsük, elengedhetetlennek érezzük, hogy előtte beszéljünk a szervezet normál flórájáról, – vagy más néven mikrobiomnak is nevezünk – amely a bőrön, a szájüregben, az emésztőrendszerben és más nyálkahártyával borított területeken található mikroorganizmusok összessége. Ezek a mikroorganizmusok, különösen a baktériumok, fontos szerepet játszanak az egészség fenntartásában, hiszen segítenek a tápanyagok lebontásában, az immunrendszer támogatásában és a káros kórokozók elleni védekezésben.
Jó baktériumok:
A jótékony baktériumok, például a bélben található Lactobacillus és Bifidobacterium törzsek, kulcsfontosságúak az emésztési folyamatokban és az immunválasz szabályozásában. Ezek a baktériumok elősegítik a tápanyagok felszívódását, termelnek bizonyos vitaminokat, és gátolják a káros mikroorganizmusok megtelepedését. Emellett fontos szerepet játszanak a bélfal épségének fenntartásában, ami az immunvédelem egyik első vonala.
Rossz baktériumok:
A kórokozó baktériumok közé tartozik például a Staphylococcus aureus, az Escherichia coli vagy a Clostridium difficile, Salmonella. Normál körülmények között ezek is jelen lehetnek a testünkben, de alacsony számban nem okoznak problémát. Azonban, ha az egyensúly felborul – például antibiotikum-kezelés után –, ezek a „rossz baktériumok” elszaporodhatnak, és fertőzéseket, gyulladásokat idézhetnek elő.
A jó és rossz baktériumok közötti egyensúly fenntartása tehát elengedhetetlen az egészséges immunrendszer és a szervezet megfelelő működése szempontjából. Fontos tudni, hogy amikor szájon át antibiotikum szedésre kerül sor, az szisztémásan a szervezetünkben található baktériumok közösségére egységesen hat, tehát a jó és rossz baktériumokat is egyöntetűen kitisztítjuk a szervezetünkből.
Az antibiotikumok kizárólag a bakteriális fertőzések bizonyos típusainak kezelésére célzottan alkalmazandó terápiás gyógyszerek.
Az antibiotikumok vírusos fertőzés esetén, megfázásra, influenzára, Covid fertőzés esetén hatástalanok, hiszen a betegséget nem baktérium okozza! Az orvos tudásával, szakértelmével segítségükre lehet abban, hogy eldöntse milyen típusú megbetegedésről van szó és a célzott terápiát válassza ki a beteg számára.
Rövid történetük:
Már az ókori Egyiptomban és a görögöknél is használták a penészt a fertőzések kezelésére. A penicillin felfedezése Alexander Fleming nevéhez köthető 1928-ban, aki a penészgomba baktériumölő hatását tanulmányozta, majd kivonta ennek hatóanyagát, mely a második világháború alatt milliók életét mentette meg a járványoktól. Arra a felismerésre jutott, hogy biológiai hatásai alapján alkalmas gyógyszeres kezelésre. 1942-ben Selman Waksman amerikai mikrobiológus nevezte el ezeket a szereket antibiotikumoknak. A penicillinnel kezdődött az antibiotikumok fénykora, ma közel 8000 antibiotikus hatású anyagot ismerünk, ám csak 80-at használunk gyógyszerként. Az antibiotikumok tömeggyártása csak a második világháború után kezdődött el. Manapság az antibiotikumok az egyik leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak, világszerte 13%-os részesedéssel.
Melyek az antibiotikumok alkalmazási területei:
Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek kizárólag a baktériumok okozta fertőzések kezelésére használnak. Tehát más kórokozók (pl.:vírus, gomba, protozoon) által okozott megbetegedések kezelésére hatástalanok.
Bakteriális fertőzések közé tartozhatnak a következők:
Légúti fertőzések (pl. tüdőgyulladás, torokgyulladás)
Húgyúti fertőzések
Sebfertőzések és bőrfertőzések
Súlyosabb betegségek, mint a szepszis vagy agyhártyagyulladás
Előfordul, hogy egy elhúzódó betegség esetén az orvos antibiotikum terápiát javasol, ilyenkor a felülfertőződés állhat a háttérben. Gyakori, hogy egy vírusfertőzés után az immunrendszer legyengül, majd egy bakteriális felülfertőződéssel folytatódik a betegség.
Az antibiotikumok használatának szabályai:
Az antibiotikumokat csak orvos által felírt módon szabad szedni, egy felírt kúrát korábban abbahagyni nem szabad! A gyógyszert az orvos utasításai szerint azért kell végigszedni, hogy elpusztítsák a kóros baktériumokat, amelyek a fertőzés kialakulásáért felelősek. A baktériumok gyorsan ,,tanulnak”, nagyon jó az ellenálló képességük (rezisztencia), a korábban abbahagyott kúra, vagy a rendszeresen szedett antibiotikum rezisztens fajok elterjedését eredményezi.
Rezisztencia: az antibiotikum-rezisztencia a baktériumok képessége arra, hogy egy vagy több antibiotikum hatásának ellenálljanak. Nem az emberek vagy az állatok válnak rezisztenssé az antibiotikumokkal szemben, hanem a szervezetünkbe bekerülő, vagy a bennünk előforduló baktériumokkal történhet ez meg.
Egy antibiotikum kúrát általában 5 -14 napig írnak fel az orvosok, az időtartam és a dózis függ a betegségtől, az antibiotikum fajtájától. Allergiás reakció esetén azonnal értesítsük a gyógyszert felíró orvost és hagyjuk abba a szedést.
Az antibiotikumok szervezetben kifejtett hatásmechanizmusáról:
Hatásmechanizmusok szerint 2 csoportba osztjuk őket:
bakteriosztatikus: a baktériumok szaporodását és terjedését akadályozzák meg
baktericid: elpusztítja a baktériumokat, eliminálja a szervezetből
Két fontos érték határozza meg az antibiotikumok hatékonyságát:
MIC érték, vagis a minimális gátló koncentráció, az antibiotikumnak az a legkisebb mennyisége, amely még hatékonyan gátolja az adott törzs növekedését,
MBC érték, amely a minimum baktericid koncentrációt jelenti, vagyis az a legkisebb baktérium ölő koncentráció, amely a kórokozók 99,9%-át elpusztítja.
Tehát a kérdés az, hogy a választott gyógyszerrel tudjuk-e a kórokozó (elsősorban) MIC-értékét meghaladó koncentrációt biztosítani a fertőzés helyén.
Az antibiotikumok mellékhatásairól:
Az antibiotikumok helytelen használata káros hatásokat okozhat. A káros hatások közé soroljuk a bélflóra egyensúlyának felborulását. Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, amelyek a bélflóra részét képezik, és ezáltal csökkenthetik a bélflóra sokféleségét és mennyiségét (mikrobiom). Ez a bélflóra egyensúlyának felborulásához vezethet, ami különféle egészségügyi problémákat okozhat, például hasmenést, puffadást és érzékenységet bizonyos ételekre.
Az elmúlt évtizedben a probiotikumok használatának egyre hangsúlyosabb szerepe lett az életünkben, de erről egy következő cikkben fogunk részletesen írni.
Összegzés
Az antibiotikumok nélkülözhetetlenek az orvoslásban, de használatuk felelősséget igényel. Legyünk tudatosak, és kérjünk mindig orvosi tanácsot a megfelelő kezeléshez! Az antibiotikum-rezisztencia elleni harc mindenki közös érdeke.
Forrás:
NHS: https://www.nhs.uk/conditions/antibiotics/
https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/antimicrobial-resistance
https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/surveillance-antimicrobial-consumption-europe-2022