Egy friss, nagyszabású tanulmány, amely az Oxfordi Egyetem és a Massachusetts General Hospital kutatóinak együttműködésében készült, alapjaiban rengetheti meg azt az elképzelést, hogy az öröklött genetikai tényezők határozzák meg az egészségünket – különösen, ami a szív- és érrendszeri betegségeket és a korai halálozást illeti.
A Nature Medicine című rangos folyóiratban megjelent kutatás közel félmillió ember adatait vizsgálta meg a brit UK Biobankból. Az elemzések során a kutatók azt nézték meg, hogyan befolyásolják a környezeti hatások – például a dohányzás, fizikai aktivitás, táplálkozás vagy szociális háttér – a halálozási kockázatot, és mindezt összevetették a genetikai hajlammal.
A számok beszélnek – és nem is akárhogyan!
A tanulmány eredményei meglepőek voltak:
A környezeti tényezők (mint a dohányzás, a testmozgás hiánya) az idő előtti halálozás kockázatának közel 17%-át magyarázták.
Ezzel szemben a genetikai hajlam csupán 1-2%-os magyarázó erővel bírt.
A dohányzás, a mozgásszegény életmód és a társadalmi-gazdasági helyzet voltak a legerősebb kockázati tényezők.
Ezek az adatok nemcsak statisztikák – a szívbetegségek megelőzése és a korai halálozás csökkentése szempontjából óriási jelentőségük van. A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is vezető halálokok világszerte, és a kutatás azt sugallja: az életmódváltás életet menthet.
A szív védelmében a kardiológus üzenete: nincs késő, hogy változtassunk!
A tanulmány megerősíti, amit a kardiológusok régóta hangsúlyoznak:
Napi rendszeres testmozgás (már napi 30 perc séta is számít!)
A dohányzás abbahagyása
Egészséges táplálkozás (sok zöldség, teljes kiőrlésű gabonák, kevesebb vörös hús)
Stresszkezelés, kiegyensúlyozott életvitel
Rendszeres szűrések, vérnyomás- és koleszterinellenőrzés
A szívbetegségek megelőzése nem ördöngösség – de következetességet és tudatosságot igényel. A jó hír az, hogy nem a génjeink fogják eldönteni a sorsunkat.
A gyermekkor is számít
Különösen érdekes eredménye volt a vizsgálatnak, hogy a gyermekkorban tapasztalt környezeti hatások – például az anyai dohányzás vagy a gyermek 10 éves kori testsúlya – évtizedekkel később is befolyásolták a halálozási kockázatot.
Ez különösen fontos üzenet lehet a szülőknek és pedagógusoknak: a korai prevenció a leghatékonyabb fegyverünk.
Genetika ? végzet
Természetesen a genetikai tényezőknek is van szerepük – például a demencia vagy egyes rákos betegségek esetében –, de a kutatás szerint a szív- és érrendszeri betegségek, a máj- és tüdőproblémák, sőt a cukorbetegség kialakulására sokkal nagyobb hatással van az életmód.
Vagyis: az egészségünk legnagyobb része a mi döntéseinken múlik.