Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása az életkor előrehaladtával jelentősen nő. A 45 év alatti népesség körében a szívbetegségek viszonylag ritkák, de 60 éves kor felett az előfordulás drámaian emelkedik. A 65 év feletti magyarok körülbelül 50-60%-a szenved valamilyen kardiovaszkuláris betegségben, mint magas vérnyomás, szívelégtelenség vagy érelmeszesedés. A hipertónia különösen gyakori, és az 50 év felettiek több mint 70%-át érinti. Ezek az adatok tükrözik a kockázati tényezők felismerésének és a megelőzés fontosságát.
A szív- és érrendszeri betegségek közé számos különböző betegség tartozik, amelyek a szív és az erek működését érintik. Ide sorolható:
Szívkoszorúér-betegség (ischaemiás szívbetegség): ide tartozik az angina pectoris és a szívinfarktus.
Magas vérnyomás (hipertónia): hosszú távon károsítja a szív és az erek állapotát.
Szívelégtelenség: a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért.
Stroke: agyi érelzáródás vagy vérzés következménye.
Érelmeszesedés (ateroszklerózis): az artériák szűkülése zsíros lerakódások miatt.
Perifériás artériás betegség: az alsó végtagok vérellátásának zavara.
A szív- érrendszeri betegségeket előidéző állapotokat kockázati, vagy hajlamosító tényezőknek hívjuk, melyek az alábbiak:
koszorúér- betegség családi előfordulás
magas vérnyomás
magas koleszterin
dohányzás
mozgásszegény életmód
elhízás és cukorbetegség
egészségtelen étrend.
A hajlamosító tényezők összességében, de nem egyenlő mértékben befolyásolják a betegségek kialakulását. 5 olyan kockázati tényező van, mely döntő szerepet játszik a szív- érrendszeri betegségek kialakulásában, most nézzük ezeket.
Szív- és érrendszeri betegségek rizikótényezői: Hogyan használjuk a rizikótáblázatot?
Az Európai Kardiológiai Társaság jóvoltából, a legfrissebb szakmai ajánlások szerint számokkal kifejezhető, hogy a következő 10 évben mekkora eséllyel kapunk szív- érrendszeri betegséget! A rizikótáblázat azon túl, hogy számszerűsíti esélyeinket, megmutatja azt is, hogy a normális vérnyomás beállításával, koleszterinszint csökkentéssel, vagy a dohányzásról történő leszokással mennyivel javulnak esélyeink.
Kockázati tényezők a táblázatban- milyen adatok szükségesek:
Életkor: Az idősebb korosztály fokozottan veszélyeztetett.
Nem: férfi/nő
Szisztolés Vérnyomás: A szisztolés vérnyomás értéke a per jel előtti első szám (pl.: 130/85 Hgmm esetében a 130 Hgmm).
Koleszterinszint: A táblázat az összkoleszterinszint (mmol/l) laboratóriumi eredményt veszi alapul.
Dohányzás: A rizikótáblázat nem tesz különbséget a dohányzás mértékében, maga a tény negatívan befolyásolja az esélyeket. A dohányosok nagyobb eséllyel szenvednek el szívinfarktust vagy stroke-ot.
A fenti tényezők kombinációja alapján a rizikótáblázat egyértelműen megmutatja, hogy a következő 10 évben mekkora az esély egy súlyos kardiovaszkuláris eseményre.
Összegzés: A szív-érrendszeri betegségek prevenciójában kulcsfontosságú a kockázati tényezők időben történő felismerése és kezelése. A rizikótáblázat segítségével könnyebben beazonosíthatóak a veszélyeztetett páciensek, és az orvosok személyre szabott prevenciós stratégiát dolgozhatnak ki. Az időben történő felismerés és beavatkozás jelentősen csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét.