Mi a nyirokrendszer feladata?
A nyirokrendszer fontos szerepet játszik a szervezet folyadék egyensúlyának és védekező képességének biztosításában, ezért a nyirokkeringés megfelelő működése egészségünk fenntartásában alapvető.
A nyirokrendszer a szív és a vérerek zárt keringésrendszere mellett egy második, önálló, egyirányú keringési rendszer, ami nyirokerek hálózatából és nyirokszervekből áll. Feladata a szövetközti térből a folyadék és a nagyméretű fehérjék visszajuttatása a vérkeringésbe, továbbá a salakanyagok elszállítása, a kórokozók és az esetleges daganatos sejtek felismerése és elpusztítása. A bélben a nyirokereken keresztül szívódik fel zsírok nagy része.
Mi a nyiroködéma?
Amennyiben a nyirokkeringés nem képes a szövetközti folyadékot elvezetni a szövetekben vizenyő (ödéma) képződik. A nyiroködéma (limfödéma) akkor alakul ki, ha a nyirokelvezetés valamilyen okból károsodik. Ez lehet veleszületett állapot, vagy az élet során szerzett károsodás. A nyiroködéma abban tér el az egyéb okból (pl. belszervi betegség) kialakult vizenyőtől, hogy más az összetétele, magas a fehérjetartalma és sok gyulladást keltő anyag halmozódik fel a szövetközti térben. Ennek következtében egy gyulladásos állapot áll fenn bőrben.
Milyen betegségek okoznak nyiroködémát?
A nyiroködéma kialakulhat a nyirokrendszer veleszületett fejlődési rendellenessége miatt: ezt az állapotot elsődleges nyiroködémának nevezzük. Ebben az esetben a tünetek már jelen lehetnek születéskor. Érinthetnek egy, vagy több végtagot, továbbá a test bármely részén, akár a testüregekben is felszaporodhat a nyirok. Gyakori, hogy későbbi életkorban (pl. serdülőkor) idején alakulnak ki a jellegzetes tünetek. Ritkán családi halmozódás is megfigyelhető.
Sokkal gyakoribb a nyirokkeringés szerzett károsodása (másodlagos nyiroködéma), melynek a legfőbb okai az alábbiak:
Daganatok: a fejlett országokban az onkológiai betegségek kezelése a nyiroködéma leggyakoribb oka. Daganattípustól függően a betegek 5-30%-ában várható nyiroködéma kialakulása. A nyirok elfolyás károsodását okozhatja maga a daganat, ami nyomást gyakorol a nyirokutakra, vagy elzárja a nyirokkeringést. A daganat kezelése, így annak műtéti kiírtása, valamint a tovaterjedés megakadályozása érdekében végzett nyirokcsomó eltávolítás is károsítja a nyirokkeringést. A sugárkezelés és a kemoterápia is hozzájárulnak a nyiroködéma kialakulásához.
Sérülések: nagy felületű zúzódások, nyílt sérülések, égés, körkörös lábszárfekély
Műtétek: visszérműtétek, ízületi protézis beültetés, pacamaker beültetés, plasztikai műtétek
Fertőzések: orbánc, filariasis (elsősorban a trópusokon előforduló fonal-féreg betegség)
Tartósan fennálló gyulladások: sokízületi gyulladás, krónikus bőrbetegségek
A végtag elszorítása (stranguláció)
A nyirokrendszer hosszan fennálló túlterhelése a nyirokrendszer fokozatos károsodása következtében kevert ödémaformák kialakuláshoz vezethet.
Elhízáshoz társuló nyiroködéma
Krónikus vénás betegséghez társuló ödéma
Súlyos lipödémához társuló nyiroködéma
Mozgáskorlátozottság esetén a végtag lógatásához társuló ödéma
A cukorbetegek lábán kialakuló nyiroködéma
Milyen tüneteket okoz a nyiroködéma?
A végtagokon kialakuló nyiroködéma jellegzetes tünete a végtagi körfogatváltozás, amit a beteg úgy észlel, hogy a ruha, az óra, a gyűrű, vagy a lábbeli szűk lesz. Ez eleinte átmenti, az estére kialakuló dagadás reggelre tünetmentesedik, a betegség előrehaladtával azonban állandósul. A betegség kezdetén a duzzanat az ujjbenyomatot megtartja, később a bőr tömötté válik, jelentős szövetszaporulat alakulhat ki. Az előrehaladott, kezeletlen nyiroködémában a végtag elefánt lábára hasonlíthat (elefantiázis).
A nyiroködémának vannak olyan jellegzetes tünetei, amik szinte „magukért beszélnek”:
Az ujjak kolbászszerűen megvastagszanak, tömöttek, a bőr nem emelhető el redőben (Stemmer jel)
A körmök kanálszerűek
A lábhát cipószerű
A bokaárkok mélyedése eltűnik, a boka cipószerű
Az ízületek környékén mély bőrredők, un. csecsemőráncok
Elsősorban onkológiai betegségekhez társuló ödéma esetén az emlő, a mellkas, a csípő vagy a nemiszervek ödémája is megjelenhet.
A feszes, elnehezült végtag a mozgást korlátozza. Meglepő módon nem jellemző az erős fájdalom a betegségre, ezért gyakran nem is keresnek kezelést a betegek.
Miért kell kezelni a nyiroködémát?
A nyiroködéma leggyakoribb szövődménye a fertőzés következében kialakuló gyulladás. A bőr nyirokereinek baktérium okozta heveny gyulladása az orbánc, ami magas lázzal, hidegrázással, bőrpír megjelenésével jár, és a duzzanat fokozódását okozza. Ilyenkor azonnali antibiotikus kezelés szükséges. Az orbánc után a fokozott duzzanat sokáig megmaradhat és ismétlődhet a fertőzés, egyre súlyosabb állapotot eredményezve.
Az orbánc kórokozójának behatolását segíthetik a bőr gombás fertőzései, berepedése, sérülése, de akár egy szúnyogcsípés okozta kis sérülés is elég lehet a nyiroködémás végtagon az orbánc kialakulásához.
Súlyos nyiroködéma esetén a nyirokpangás utat tör a bőr felszínén és nyirokcsorgás jelenhet meg. Ez vezethet krónikus, nehezen gyógyuló seb kialakulásához elsősorban az alsó végtagon.
Mikor forduljak orvoshoz?
Az alsó végtagok dagadása az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. Számos belgyógyászati betegség tünete lehet az alsó végtagi vizenyő kialakulása ezért annak okát fel kell deríteni és törekedni kell annak megszüntetésére.
Lehet átmeneti tünet (akut ödéma), mikor például egy sérülést követően duzzanat jelentkezik a sérült végtagon. Amennyiben egy végtag visszatérően, vagy tartósan megdagad (krónikus - 3 hónapon túl fennálló ödéma) a kivizsgálást követően a nyirokpangás kezelése szükséges.
Daganatos betegség miatt gondozott betegeknél ödéma észlelése esetén indokolt az onkológus soron kívüli felkeresése.
Milyen vizsgálatok szükségesek a nyiroködéma gyanúja esetén?
Az ödéma kezelése előtt tisztázni kell a háttérben álló betegségeket. A korábbi betegségek, az aktuális állapot és a gyógyszeres kezelés részletes felmérése szükséges.
Minden féloldali végtagi ödéma esetén (elsősorban felnőtteknél) a hátterében felmerül az elvezető nyirokrégióban elsődleges, vagy áttéti rosszindulatú folyamat, ennek feltárására szakorvosi és képalkotó vizsgálatok szükségesek:
Alsó végtagi ödéma esetén: hasi, kismedencei és lágyéki ultrahang, vagy CT vizsgálat, nőgyógyászati/ urológiai vizsgálat
Felső végtagi ödéma esetén: mellkasröntgen, vagy CT vizsgálat, komplex emlővizsgálat
Vénás keringés felmérésére: Duplex ultrahang vizsgálat
Mindkét alsó végtag dagadása esetén, illetve a kezelések bevezetését megelőzően a belgyógyászati állapot felmérésére javasolt az allábiak áttekintése:
Laboratóriumi vizsgálatok: vérkép, CRP, süllyedés, vese-, máj-, pajzsmirigyfunkció, albumin, ionok, éhomi vércukor, vérzsírok, 24 órás gyűjtött vizelet, tumormarkerek, D-dimer
Általános belgyógyászati állapotfelmérés, szükség esetén szakorvosi (pl. kardiológiai, diabetológia, érgyógyászati, vesegyógyászati, tüdőgyógyászati, onkológiai) vizsgálat
Ödémát okozó, vagy fokozó gyógyszerek
Amennyiben a nyirokkeringés működéséről szeretnénk információt nyerni nyirokszcintigráfia végezhető, de ez általában nem szükséges a diagnózis felállításához.
Hogyan kezelhető a nyiroködéma?
A nyiroködéma kezelése nélkül fokozatosan súlyosbodó állapot várható. Jelenleg gyógyszeres kezeléssel a nyiroködéma nem gyógyítható. A tünetek csökkentése, a szövődmények megelőzése a kezelés célja, mellyel a beteg életminősége javítható és a munkaképessége megőrizhető. Az érintettek többségénél a komplex ödémamentesítő kezeléssel (kézi nyirokdrenázs, kompressziós terápia) mindez biztosítható. Napjainkban nagy érdeklődéssel tekintünk a nyirokkeringés helyreállítását célzó műtéti eljárások fejlődésére, melyek egyes betegeknél további állapotjavulást hozhatnak.
A kezelés biztonságossága és eredményessége érdekében csak orvosi kivizsgálást követően javasolt az ödémacsökkentő terápia megkezdése.